Az iroda észlelése – a „kultusz” irodáról és egyéb közösségi terekről
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövő irodája a találkozások és a tapasztalatcserék színhelye lesz. Kommunikáció, hálózat és csapatmunka – ezek a tudásalapú munkahelyek sikerének kulcsszavai. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy miként érzékelik az irodát a munkatársak, az ügyfelek és a tárgyalópartnerek. A legoptimálisabb, ha az iroda körüli „kultusz” egy „kultusz” irodát eredményez, ami – mint a vállalati kultúra szimbóluma – a vállalat védjegyévé válik.Stefan nagyon meglepődött, amikor belépett az új partnervállalat irodájába: hídpillérhez hasonló oszlopok tartják a teret lombtetőként átfogó zöld plafont. A lombsátor ágai közül előragyognak a nap sugarai. A fogadótérben elhelyezett székek és kanapék ugyanezt a kerek, organikus formanyelvet "beszélik", távolabb halkan csobog egy kút …. és persze mindenütt rengeteg zöld növény. "Ez aztán meglepő fogadtatás" – gondolta Stefan – és önkéntelenül eszébe jutottak azok a nem mindennapi termékek, amelyek ebben a környezetben létrejöhetnek.
Kreatív munkahelyek – munkahelyek kreatívoknak
A tér kétségtelenül sűrített energia, ami hat a közérzetünkre, a motivációnkra és a teljesítőképességünkre. Az inspiráló munkakörnyezet erőt és töltést nyújt minden tevékenységhez. Különösen akkor, ha nem csak egyedi, hanem kifejező és informatív is: azaz egy "kultusz" iroda. Ha valaki a barátoknak lelkesen mutogatja a munkahelyéről készült fényképeket, mintha az egy újonnan berendezett lakás vagy egy üdülőszálló lenne, akkor az már "kultusz" gyanús. Az iroda az önazonosság kifejezésének helyszínévé vált. Ebben pedig komoly lehetőségek rejlenek!
Ami jó az egyénnek, az jó a vállalatnak is. A motivált munkatárs a legjobb munkatárs. Nemcsak jó hangulatot teremt a munkahelyen, hanem kiváló teljesítményt is nyújt, és bizonyos mértékig "hűséges" is. Ez fontos szempont az iroda esetében, mert a globális világban sokféle lehetőség nyílik az életpálya alakítására, a kreatívok pedig általában mobilak.
Esztétika és emocionális design
A design ma már nem egy marginális jelenség, hanem befolyásolja a mindennapi élet szinte valamennyi területét. Legyen szó telefonról, fotelről, bicikliről vagy csomagolásról – az esztétikai kritériumok minden termék esetében jelentős szerepet játszanak. Míg a design egyes esetekben feltűnően a középpontban áll,
addig máskor szinte "csak" öntudatlanul hat. Így van ez a tér-design esetében is. A környezetből szerzett benyomások érzéseket és gondolatokat váltanak ki belőlünk, amelyek azután hatnak ránk. Ez – szakkifejezéssel élve – az "emocionális" design.
Vállalati arculat
"Az emlékezetünk semmit nem őriz meg, amit nem rögzítettek már előbb az érzékeink" – írja Hans Rudolf Jost "Vállalati kultúra" című könyvében. Ugyanez érvényes a vállalati értékekre is. Ha csak olvasunk róluk, sokkal kevésbé öltenek testet, mint ha az irodában meg is jelennek az építészetben, a térkialakításban és a berendezésben. Például: ha egy vállalat a vállalati értékek közé sorolja a minőséget, az innovációt és a vidámságot, humort, akkor ezeknek meg kell jelenniük a vállalati terekben is. A minőségi, újszerű, vidám térkialakításban. Ha ez nem így lenne, akkor az emberek kételkedni kezdenének a vállalati értékek, és azáltal a vállalat szavahihetőségében. Hiszen az irodák és a vállalati helyiségek megjelenéséből az emberek szívesen következtetnek a vállalat kultúrájára.
Van ennek egy nagyon pozitív oldala is: az iroda abszolút alkalmas rá, hogy közvetve megjelenítse a vállalat értékeit és kultúráját. Ez pedig az irodát a vállalati arculat lényeges elemévé teszi. A kultusz-irodák pedig még jelentősebb szerepet játszanak.
Az iroda, mint találkozási pont
Nemcsak személyes tapasztalatunk, hogy az együttműködés és a hálózat a mai tudásalapú gazdaságban egyre fontosabb. Számos tanulmány, pl. az amerikai tanácsadók, Catlette és Hadden, valamint a német Rolf Bert vizsgálódásai ugyanerre az eredményre jutottak: azok a vállalatok, amelyek ösztönzik a hálózatépítést és a találkozásokat, lényegesen sikeresebbek. A jövőben magára marad az, aki a teljesítmény növekedést a munkatársak önző szembeállításával kívánja elérni. Már nyilvánvalóvá vált: hogy a csapatteljesítmény mindig nagyobb, mint az egyéni.
Bizonyítható, hogy a legtöbb ötlet a vállalati dolgozóktól származik. Az ilyen ötletek aránya – az IBM kutatásai szerint – 41%. Az ötleteknek csak 17%-át adják a különböző kutató-fejlesztő részlegek, 12%-át pedig az akadémiai intézmények. Hihetetlen nagy tehát a saját dolgozók kreatív potenciálja, ami azonban kommunikácót és véleménycserét igényel. A találkozásra kialakított terek elősegítik a kommunikációt: gondoljunk a különböző formájú, szabadon hozzáférhető ülőbútorokra, pultokra, vagy akár egy saját uszodára is! Ugyanezt a hatást érik el a gyümölcskosarak, vagy a jól elhelyezett konyha.
Office-diversity – mint a jövő irodája
A jövő irodája tehát a találkozások, a közösségi együttlétek helyszíne. Virtuálissá és mobillá váló világunk ellenére, vagy talán éppen miatta, nagy az igény ezekre a kézzel fogható helyszínekre, a tehetség és a tudás állomásaira. Tartást adnak, értékeket közölnek, lehetővé teszik a találkozásokat, a személyes beszélgetéseket, továbbá a vállalattal való azonosulást. Az iroda kialakítása tehát a holnap menedzsmentjének központi eszközévé válik. Az ideálisan megtervezett munkakörnyezet, ami teret nyit a prezentációs és információs technológiáknak, biztosítja a spontaneitás lehetőségét, az egyéniséget, mint a csapat erősségét ismeri el, jó közérzethez és a hatékonyság növekedéséhez vezet. A jövő irodája a találkozások és a csapatmunka sokszínű és vonzó színtere.
Erre gondolt Stefan is, akinek még mindig a partnervállalatnál látott képek jártak az eszében. Igen, ….. ilyen környezetben dolgozni nem semmi.
Brigitte Schedl-Richter
