A harmadik helyszín - Munkavégzés az irodán kívül
Szállodában, kávézóban vagy a vonaton … a szellemi munkát sokszor az irodán kívül végezzük. Legfőbb ideje tehát, hogy felemeljük a tekintetünket az íróasztalról, és körülnézzünk, vajon milyen helyeket választunk a munkához, és vajon miért éppen ezeket? Valamint, hogy hogyan alakíthatók előnyösen a már meglévő „munkahelyek”?Nem csak a lógósok szeretik a kanapét
Régen úgy tartották, hogy csak az dolgozik, aki az irodában ül. Csak akkor volt hatékony a munkaerő, ha az íróasztal felett görnyedt. Sőt, számos vállalat még ma is ezt az elvet vallja. Ez a gondolkodás azonban nem fedi le teljesen a valóságot, amint azt a PearsonLloyd tervezői, a PARCS megalkotói is megállapították: "Nyitottság, realitásérték és haladó gondolkodás szükséges annak felismeréséhez, hogy az is többletértéket termel a vállalat számára, aki a kanapén ül. Az értékteremtés ma változatos helyeken történik – akár az irodán belül, akár az irodán kívül. Hiszen a tudás nem áll meg az ajtóban, a tudás mindenhol jelen van. Ennek megfelelően a szellemi munka sem köthető egyetlen helyhez. A műszaki adottságok és a személyes szimpátia határozzák meg azt, hogy az ember hol dolgozik – no meg persze a főnök, aki vagy engedélyezi és támogatja a szabad helyválasztást, vagy éppen ellenkezőleg, kizárólag az "íróasztalnál végzett munkát" ismeri el. Egy azonban biztos: nem mindenki lógós, aki a kanapén ül, sőt, lehet, hogy éppen ő az egyik legértékesebb munkatárs.
A leállást is meg kell tanulni
Ami a "személyes preferenciákat" illeti: az önállóság és a szabad választás nálunk nagybetűs szavak – ez persze olykor csalódást is okozhat. A szabad választás nem mindig szabad, a háttérben meghúzódhatnak a döntést befolyásoló kényszerítő körülmények. Ugyanez érvényes lehet az irodai munkára is. Míg az egyik ember számára nagyszerű dolog a vonaton, a kávézóban vagy éppen parkban alkotni, addig a másik számára az irodán kívül végzett munka kényszerű kötelesség. Az irodatervezés és –tanácsadás terén működő vállalat, a Gensler felmérése szerint a szellemi munkát végzők 52%-a vallja, hogy valójában soha nem tudna kikapcsolni a munkából. Nem csoda hát, ha sokan közülük az irodán kívül is olvassák mailjeiket, telefonálnak, vagy éppen a notebookon dolgoznak – sokszor még szabadságuk alatt is. Ez a folyamatos "működő üzemmód" azonban negatívan hat az egészségre és a közérzetre is. Nagyon oda kell figyelni, és be kell iktatni olyan időszakokat, amikor az ember teljesen kikapcsol a munkából.
A harmadik helyszín – a kreativitás tere
Annak számára, aki tud mértéket tartani, és a munkát örömforrásként éli meg, az új helyszínek ideális munkahelyet jelenthetnek. Az első helyszín természetesen az otthon, a második az iroda. A harmadik helyszín (Ray Oldenburg szerint) lehet bármilyen nyilvános vagy fél-nyilvános hely – pályaudvar, vonat, taxi, szállodahall, kávézó, könyvtár vagy park. Ezek a helyek elvileg mindenki számára nyitottak, és a legkülönfélébb célokra használhatók, akár munkára is. Úgy is mondhatnánk: dolgozni mindenütt lehet – akár útközben is, míg egyik helyről a másikra eljutunk -, vagy egy kifejezetten erre a célra kiválasztott helyen. Igen, a szellemi munkát végzők ma nagyon mozgékonyak, szellemileg éppúgy, mint helyileg. A gondolataik állandóan a különböző projektek és feladatok körül járnak, vagy éppen a kreatív alkotófolyamat négy állomása – discovery (ötlet), design (terv), discuss (tárgyalás), decide (döntés) – valamelyikén időznek. A kiindulópont a felfedezés vagy az ötlet. Ezt követi a tervezés, a feldolgozás, a fondorlat formába öntésének a folyamata. Ezzel már át is léptünk a "discuss" szakaszba, ahol véleményeket, információkat gyűjtünk és dolgozunk fel. Végül pedig a döntés szakasza jön, ami arról szól, hogy hogyan lehet megvalósítani az ötletet. Az un. "harmadik hely" mindig inspiráló és motiváló lehet – méghozzá mind a négy állomáson. A legjobb ötletek a természetben, a zsúfolt mindennapoktól távol születnek. Sokan szeretik a könyvtár légkörét, ahol terveket lehet szőni, majd papírra vetni azokat. Az informális beszélgetés a kollégákkal a kávézóban nemcsak kikapcsol, hanem új ötletekhez is vezethet.
A tér sokfélesége
A szellemi dolgozók tipológiája alapján – lásd "Az innovatív termékkoncepciók kutatása (Research für innovative Produktkonzepte", a "Meghívó egy szüntelen utazásra" (Invitation to an ongoing journey) és a "Szellemi munkások: az új munkásosztály hősei" (Knowledge-Worker: The new working-class heroes) című írásainkat - a harmadik helyeket elsősorban a begyűjtők (gatherer) és a navigátorok (navigator) használják. Ők gyakran vannak úton, és a munkát sokszor "útközben" végzik el. Azonban a többi szellemi munkás is igényli a kreatív munkát ideálisan támogató munkakörnyezetet. A tér minősége persze nagyon sokféle lehet. A helyszínt mindig a feladattól függően kell megválasztani. Már Walt Disney is tisztában volt a tér sokféleségének fontosságával. Az alkotófolyamatban résztvevő munkatársak különböző típusú tereket használtak a munkához: hangulatos szobákat az álmok szövéséhez, inkább műhely jellegű tereket a gyakorlati megvalósításhoz, és világos, szabályos irodákat a kritikai észrevételekhez.
A tér tagolása, elválasztása is pozitívan hathat. A praktikus, áttekinthető munkakörnyezet motiválóbb és kevésbé szigorú, mint a sok kis leválasztott iroda. A munkatársak közérzete jobb, vidámabbak és lelkesebbek, nem kell őket a szomszéd kávézóba küldeni a jobb teljesítményért. A Bene átlátszó RF válaszfala optikailag megszünteti a térbeli korlátokat, és kitágítja a horizontot. A Johannes Scherr által tervezett, látható keretek nélküli üvegfelület a nyitottság és tágasság érzetét adja. Úgyszólván együtt vagyunk a többiekkel – anélkül, hogy bármilyen zavaró hanghatás érne. Ezzel az RF válaszfal hozzájárul
a korszerű alkotómunka munkakörnyezetének optimalizálásához.
Ronnie Sambor
