Bene Irodabútor

Éljen a függőleges!

A "függőleges" kertek ( vertical gardens ) feltalálója a francia botanikus és kertépítő művész, Patrick Blanc. Blanc 1982-ben alkotta meg az első magán, majd 1986-ban az első nyilvános függőleges kertet. A nagy áttörést a 2001-es év hozta meg, mégpedig a párizsi luxusszálloda, a Perishing Hall belső udvarán kialakított "élő fallal". A harminc méter magas élő műalkotással a koncepció építészeti méreteket öltött. A kert ma is megcsodálható.

Azóta Blanc szerte a világon számos falat öltöztetett zöldbe. Gondoljunk csak a New york-i Marithé+Francois Girbaud Stores belső falára ( 2003 ), vagy a Musée du Quai Branly homlokzatára Párizsban ( 2005 ), vagy a bangkoki Siam Paragon Shopping Mall fogadóterére ( 2005 ), illetve a Quantas légitársaság halljára Sydneyben ( 2007 ). Blanc és a függőleges kert azóta sem ment ki a divatból.


Kint és bent

Mindkét változatot ismerjük. A belső teret szívesen díszítjük cserepes növényekkel, vagy kisebb zöld "foltokkal" például a hallban, de az épületek homlokzatán is szívesen futtatunk zöld növényeket. A függőleges kert, amit "zöld falnak", vagy "élő falnak" is nevezünk, valami egészen más.

Gondoljunk csak a zöld homlokzatú házakra! Mit is jelent a "zöld homlokzat"? Milyen növények borítják a falat? Hogyan váltak ezek olyanná, amilyennek ma látjuk őket? Nos, bizonyára elképzelünk egy borostyánnal, vagy szőlőindával befuttatott házat, ahol a növény közvetlenül az épület falán kúszik fel. Vagy talán megjelenik lelki szemeink előtt a lila akác, vagy a rózsa, amint dróthálón, vagy rácson kapaszkodik fel a magasba. Mindannyian tudjuk, hogy nekik először a felfelé vezető utat kell megtalálniuk. Sok növény persze képtelen elérni a célt, hiszen méretük korlátokat szab számukra.

Ezzel szemben a "zöld fal" már a kezdet kezdetén a teljes falfelület beborítását jelenti. Talajra nincs szükség, mivel a növények a függőleges falon vízszintesen nőnek. A műremekhez csupán egy fal és némi acélváz kell, amit növénytartó kaspókkal, habpanelekkel, vagy filclapokkal szerelnek fel. A hátoldalt természetesen vízzáró réteggel vonják be. A hő-és nedvességérzékelővel, valamint ásványi anyag adagolóval kombinált, függőleges, automata vízpermetező rendszer a zöld falat könnyen kezelhetővé és belső terekben is ideális megoldássá teszi.


Élő fal, élő környezet

Az "élő" falnak – akár külső, akár belső térben található – nagyon sok hozadéka van. A külső homlokzaton – az árnyékolás és párásítás révén – nyáron csökkenti a házfal felmelegedését, és télen is szigetel. Természetes védelmet nyújt a szakadó eső és az UV sugarak ellen. Az "élő" szó kettős értelemben is igaz. Nem csak a fal él, de életteret kínál az állatok számára is, legalább is a szabadban.

Kint is és bent is vannak további előnyök: az "élő fal" elnyeli a hanghullámokat, így csökkenti az akusztikai terhelést és kellemesebb környezetet teremt. Természetes légtisztítóként működik, csökkenti a károsanyag terhelést, megköti a port, és a CO2-t oxigénné alakítja. Párásító hatása a belső térben is gondoskodik az egészséges klímáról. Ez pedig különösen figyelemre méltó a fűtési szezonban.

Azonban mindeme előnyöktől eltekintve is: csodálatos érzés az irodában egy ilyen fal elé leülni, ott elbeszélgetni, vagy megpihenni. Jót tesz a szemnek és a léleknek. Megnyugtat és felfrissít, bármilyen irodában jótékony hatású. Esztétikai szempontból is pozitívan hat mind a dolgozókra, mind az ügyfelekre. Mindegy, hogy a növények és a színek egy konkrét mintát rajzolnak ki, vagy inkább "vad dzsungelt" alkotnak, az "élő fal" érzelmileg megérint, frissességével felráz és inspirál.

Bizony, úgy néz ki, hogy még jó darabig divatban marad. Az elmúlt évtizedben számos "élő fal" projekt vált valóra: magánházakban, éttermekben, iskolákban, bevásárló központokban, szállodákban, repülőtereken, nagykövetségeken és vásári épületekben, még parkolóházakban, és természetesen irodákban is.

Ronnie Sambor